Vannak olyan dolgok az életben, amikkel az ember vagy nem foglalkozik, mikor jönnek az érzések, vagy ha foglalkozik is vele, nem biztos, hogy ki tudja adni magából valamilyen formában és ez frusztrációhoz vezet. Frusztrációt sok féleképpen lehet oldani, attól függ kinek mi használ. Van amikor az edzés segít. Van amikor egy jó lelki beszélgetés. De ezek időszakos dolgok. Valakit feldob az, hogy egy jót edz, valakit ha egy jót beszélget. De beszélgetés alatt, itt nem a semmitmondó üres beszélgetésekre gondolok, hanem a tartalmas, órákon át tartó beszélgetésre. Vajon mindenki életében van olyan személy akivel megoszthat mindent, a legmélyebb frusztrációit is? És az az ember sokszor vele van, meghallgatja, támogatja és ha kell tanácsot is oszt?
Nekem nem sok értő ember adatott meg az életben, de három személy életemben már igen, amiért én hálás vagyok.
Emlékszem, mikor mindketten kivoltunk egy-egy hosszú tanulás után, és megbeszéltük, hogy a F.-on tali. Te mindig jöttél, és helyre tetted a lelki világomat. Te nevettettél meg a legtöbbször. Tudom az idő megszépìti a dolgokat, de úgy gondolom ez kellett nekünk. Valahogy értettük egymást. Az értő figyelem megvolt mindkét irányba. Bár úgy gondolom nem ez volt életem legboldogabb időszaka, mégis hozzá járultál a dolgokhoz.
Sokszor az ember akkor döbben rá mekkora kincs az értő figyelem, mikor egy nap elsodorja az élet mellőle.